Gyakorlati környezetjog - intézmények és esetek -, képzési segédlet

A környezetvédelem, mint alapvető társadalmi-gazdasági kérdés a XX. század közepétől kezdve jelenik meg egyre intenzívebben. A kérdéskör szabályozása a probléma megjelenéséhez képest egy kicsit megkésett, és ez azóta is általános jelenség – de ez általában elmondható minden olyan új probléma esetén, amelynek viszonylag kevés előzménye van, illetve amely oly mértékben változik, mint a környezetügy. A szabályozás ennek megfelelően feltétlenül igényli a helyes értelmezést, a sokoldalú megközelítést, aminek egyik szerves része a társadalmi részvétel is, a maga kontroll szerepével.

A környezetjogi szabályozás első időszakára a széttagoltság jellemző, az egyes szabályozási területek (föld, víz, természet, stb.) eltérő fejlődési körülményeinek sajátosságaival. A környezet, mint rendszer védelmének érdekei csak lassan jutottak szóhoz. A hazai jogban első nagy lépésnek tekinthető az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről, amely általában nélkülözte a közvetlenül alkalmazható kötelező rendelkezéseket. A második – és ma hatályos – környezetvédelmi törvény – az 1995. évi LIII. törvény – elfogadásáig eltelt időszakot az egyes környezetvédelmi szakterületek több-kevesebb részletességgel való szabályozása jellemezte, illetve még inkább az, hogy a környezetvédelmi cél nem elsődleges célja volt az adott szabályozásnak.

A rendszerváltás önmagában a környezetjog terén nem hozott előrelépést, hiszen a fő célkitűzés ebben a korszakban a piacgazdaság megteremtése volt, amely számára a környezetvédelem nemcsak kellemetlen korlátokat jelent, hanem jelentős anyagi erőforrásokat is igényelt, ezért nem is élvezett prioritást. Éppen ez volt az oka a politika általi hanyagoltságnak is – tegyük hozzá, mind a mai napig. A kilencvenes években azonban már egyre nagyobb szükség volt az áttekinthető, preventív, világos és integrált jogi szabályozásra, amelyet azonban még mára sem sikerült kialakítani. A kilencvenes évek meghatározó tendenciája máig hatóan az európai integrációhoz való csatlakozás. Összességében a magyar környezetjogi szabályozás és jogalkalmazás rendszere jól érzékelhetően a többi európai jogrendszer hasonló fejlődési irányával együtt halad egy megelőző jellegű, integrált környezetjogi rendszer felé, de attól még valamelyest távolabb áll, mint az EU tagállamok legtöbbje.

A kiadvány letölthető a Kiadványok menüpont alatt.

Dr. Kiss Csaba 2009/11/03