Alapszabály

A KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

1.§

(1) Az Egyesület neve: Környezeti Management és Jog Egyesület (angol fordításban: Environmental Management and Law Association) - a továbbiakban: Egyesület.

(2) Az Egyesület székhelye 1076 Budapest, Garay u. 29-31. I./1., működési területe Magyarország.

 

Az Egyesület célja

 

2.§

(1) Az Egyesület célja:

  • közreműködés a környezeti management, környezetvédelmi jog, környezetgazdaság és a környezetvédelem igazgatási kérdései területén a szakmai színvonal, a tevékenység eredményességének és hatékonyságának növelésében,
  • a környezetvédelmi és más társadalmi szervezetekkel kapcsolatos tudományos, oktatási és ismeretterjesztési feladatok ellátása, valamint
  • a fenti területeken az általános és szakmai ismeretek elmélyítése, képviselete és terjesztése.

(2) Az Egyesület céljai megvalósítása során annak érdekében tevékenykedik, hogy a környezet és a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekei ne kerüljenek tartós és kibékíthetetlen ellentmondásba, a környezet védelme a társadalmi-gazdasági élet egészének szerves részét alkossa.

(3) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselői, megyei és fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. Az Egyesületre vonatkozó ezen korlátozás a tagok egyéni cselekedeteit értelemszerűen nem érinti.

 

3.§

(1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) bekezdés a./ pontjára figyelemmel az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, ezáltal az itt megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez:

 

Közhasznú tevékenység

Közfeladat

Jogszabályi hivatkozás

környezeti információkhoz való lakossági hozzáférés elősegítése, a környezeti információk megismerése, terjesztése, felhasználása az Egyesület által végzett tevékenységek és nyújtott szolgáltatások során, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

környezeti információk összegyűjtése és terjesztése

2001. évi LXXXI. törvény

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről

5. Cikk 1, 2, 3, 5 és 6 pontok

környezeti információkhoz való lakossági hozzáférés elősegítése, a környezeti információk megismerése, terjesztése, felhasználása az Egyesület által végzett tevékenységek és nyújtott szolgáltatások során, , a közfeladatot közvetve szolgálva

a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének biztosítása

311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről 3. § és 5. §

a környezetvédelemmel kapcsolatos állampolgári jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése, lakossági tájékoztatás és jogi képviselet

nemzetközi szerződések, pl. az Aarhusi Egyezmény alkalmazása a magyar gyakorlatban, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

környezetvédelmi tanácsadás és tájékoztatás, civil szervezetek képzése, ismeretterjesztés, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

nemzetközi egyezményekből fakadó jogok érvényesítéséhez lakossági jogi tanácsadás, civil szervezetek számára tanácsadás, képviselet, a közfeladatot közvetve szolgálva

 

környezetvédelmi tervek, programok, politikák véleményezése, kommentálása, a közfeladatot közvetve szolgálva

 

 

tagság az OKT-ban, dr. Fülöp Sándor elnök és dr. Kiss Csaba igazgató, valamint dr. Bándi Gyula örökös tiszteletbeli elnök személyén keresztül, a közfeladatot közvetve szolgálva

 

együttműködés állami hatóságokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

környezetkárosodások megelőzése, környezethasználatok racionalizálása, környezeti felelősség érvényestése jogi eszközökkel, a közfeladatot közvetve szolgálva

 

környezetvédelmi programok véleményezése, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

 

környezetvédelmi jogszabályok véleményezése, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

 

környezetvédelmi jogi ismeretek oktatása lakosság és civil szervezetek számára, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

 

 

 

 

 

környezetvédelmi állampolgári jogok elősegítése jogi tanácsadással és képviselettel lakosság és civil szervezetek számára, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

környezetvédelmi jogi ismeretek oktatása lakosság és civil szervezetek számára, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

 

a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülése

 

 

 

a környezetvédelem nevelési-képzési és művelődési, tájékoztatási feladatok meghatározása, és ellátásuk biztosítása

 

a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése és jogok érvényesítése

 

 

 

közreműködés a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában

 

a környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése

 

 

együttműködés a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, egyesületekkel

 

a környezeti állapot javítása

 

 

 

 

 

 

véleménynyilvánítás a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról

 

állásfoglalás a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban

 

a környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat

 

a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetése

 

 

 

 

a környezeti ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi támogatása

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 37. § (2) bek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 38. § h) pont

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 37. § (2) bek.

 

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 42. § (1) d) pont

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 45. § (1) bek.

 

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 46. § (1) d) pont

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 48/E. § (2) a) pont

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 46. § (2) b) pont

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 46. § (2) c) pont

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 54. § (2) bek.

 

 

 

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 54. § (6) bek.

 

 

 

 

 

1995. évi LIII. törvény

a környezet védelmének általános szabályairól 55. § (2) bek.

jogi segítői névjegyzékben szerepel az Egyesület, mint jogi segítő szervezet[1], valamint 4 munkatársa az Egyesületnek szintén, a közfeladatot közvetlenül szolgálva

jogi segítség nyújtása a rászorulóknak, illetve jogi képviselet ellátása azok számára, akik ennek költségeit nem képesek fedezni

2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról 1. § és 11. §

(2) Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület maga vagy a (2) bekezdésben jelzett együttműködés keretében elsősorban

  • hiteles szakmai véleményeket, állásfoglalásokat alakít ki, saját kezdeményezésre vagy felkérésre,
  • szakmai érdeklődési területe kérdéseiben segítséget nyújt azon szervezeteknek, akik ilyen kérelemmel fordulnak az Egyesülethez,
  • szakmai érdeklődési területe körében rendezvényeket szervez,
  • eseti és folyamatos jellegű oktatást végez,
  • publikálási tevékenységet folytat,
  • mindezek érdekében nemzetközi kapcsolatokat hoz létre és tart fenn és mint ilyen az Etv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jellegű szervezetként határozza meg magát.

(3) Az Egyesület céljai megvalósítása során együttműködik

  • a környezetvédelmi társadalmi szervezetekkel,
  • a törvényhozás képviselőivel,
  • a kormánnyal és intézményeivel,
  • az önkormányzatokkal,
  • nemzetközi szervezetekkel,
  • gazdálkodó szervezetekkel,
  • oktatási és kutatási intézményekkel,
  • a sajtóval.

(4) Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból hogy tagjain kívül is bárki részesülhet.

 

Tagsági viszony

 

4.§

(1) Az Egyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki az Egyesület céljaival egyetért és hajlandó közreműködni az Egyesület tevékenységében. Az Egyesület a tagsági viszony keretében is érvényesíti az Etv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott nemzetközi jelleget.

(2) A tagfelvételről az Elnökség határoz, két tag javaslata alapján. A határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

(3) A tagsági viszony megszűnik

  • kilépéssel (amennyiben a tag kilépési szándékát az Elnökséghez írásban bejelenti),
  • törléssel (a tag halálával, illetőleg abban az esetben, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az erre történő írásos, ajánlott és tértivevényes levélben történt felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül sem rendezi tartozását, a 30. nap leteltével; a felszólításnak tartalmaznia kell azt a tájékoztatást, miszerint ha a tag az elmaradt tagdíjat 30 napon belül nem fizeti be, úgy az Egyesület törli a tagok sorából)
  • az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével,
  • a tag kizárásával.

(4) A tag kizárásáról az Elnökség határoz, amennyiben a tag magatartásával vagy tevékenységével az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Az Elnökség határozata ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

 

5.§

(1) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet mindaz a magyar vagy külföldi elismert szakember, akinek eddigi tevékenysége e minőséget indokolttá teszi, és aki hozzájárul az Egyesület tevékenységének fejlesztéséhez.

(2) A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés adományozza, és annak indokoltságát felülvizsgálhatja.

(3) A tiszteletbeli tagok száma nem haladhatja meg a 4.§-ban meghatározott tagok létszámának egynegyedét.

 

6.§

(1) Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetőleg magánszemélyek, amennyiben az Egyesület céljaival egyetértenek és tevékenységét támogatják, pártoló tagok lehetnek.

(2) A pártoló tagsági jogviszony létesítéséről az Elnökség határoz.

 

7. §

(1) A 4.§-ban meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők jogai:

  • részt vehetnek az Egyesület bármely tevékenységében és rendezvényein,
  • részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén szavazati joggal,
  • megválaszthatják az Egyesület testületeit és tisztségviselőit,
  • választhatók az Egyesület testületébe vagy tisztségviselőjének,
  • részesednek mindazokból a szolgáltatásokból, melyeket az Egyesület biztosít.

(2) A 4.§-ban meghatározott tagsági jogviszonnyal rendelkezők kötelezettségei:

  • betartják az Alapszabályt
  • részt vesznek a célok megvalósításában és a feladatok teljesítésében,
  • elősegítik az Egyesület testületei és tisztségviselői határozatainak végrehajtását,
  • éves tagsági díjat fizetnek, melyet a Közgyűlés állapít meg.

(3) A tiszteletbeli és pártoló tagok az Egyesület tevékenységét saját eszközeikkel támogatják. A tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelezettek. A pártoló tagok által fizetendő működési hozzájárulás mértéke az Egyesülettel kötött eseti megállapodás függvénye.

(4) A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek a jelen szakasz (1) és (2) bekezdésében írt jogokkal és kötelezettségekkel, azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, valamint tisztségre nem választanak és nem választhatók.

 

 

Az Egyesület szervezete

 

8.§

(1) Az Egyesület vezető testületei:

  • a Közgyűlés,
  • az Elnökség,
  • a Felügyelő Bizottság.

(2) Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes, az elnökség tagjai az ügyvezető és a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

(3) Az Egyesület hosszú távú célkitűzéseinek kialakításához Tanácsadó Testület nyújt segítséget.

(4) Az Egyesület feladatai megvalósítása érdekében az Elnökség ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.

 

9.§

(1) A Közgyűlés az Egyesület legfőbb testületi szerve, a tagok összessége.

(2) A Közgyűlés az Egyesület működésének valamennyi kérdésében dönthet, amennyiben azok nem tartoznak más testület vagy tisztségviselő ezen Alapszabályban meghatározott hatáskörébe. Ez utóbbi esetben azonban a Közgyűlés a határozatok elleni fellebbviteli fórumként szolgál. Más testület vagy valamely tisztségviselő határozatait bármely tag megtámadhatja a Közgyűlés előtt.

(3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

  • az Alapszabály elfogadása és módosítása,
  • az Elnökség és a Felügyelő Bizottság megválasztása és visszahívása,
  • a Tanácsadó Testület létrehozása,
  • a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
  • az Egyesület éves programjának elfogadása,
  • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása
  • az éves gazdasági beszámoló (mérleg) és a közhasznúsági melléklet elfogadása,
  • tiszteletbeli tagsági cím adományozása és annak visszavonása,
  • egyesülés kimondása más társadalmi szervezetekkel,
  • az Egyesület szétválásának és feloszlásának kimondása.

(4) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról az elnök gondoskodik. A Közgyűlést össze kell hívni a Felügyelő Bizottság, vagy a tagok egyharmadának a cél megjelölésével kifejezett írásbeli kérésére. A közgyűlés ülései nyilvánosak.

(5) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult   tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, az eredetileg szabályszerűen összehívott Közgyűlés napirendi pontjaiban, ha erről a tagokat előre tájékoztatták. Szabályszerűen összehívott az a Közgyűlés, amiről az összes - 4.§-ban meghatározott - tagot a napirend megjelölésével a közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel értesítették, kivéve az elhalasztás esetét.

(6) A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. A szavazatok kétharmados többsége szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához, valamint az Egyesület feloszlásának kimondásához. A tisztségviselők választása titkos szavazás útján történik. Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell elrendelni, amennyiben az is eredménytelen, azonban az adott kérdés eldöntése nem tűr halasztást, nyílt szavazás esetén a levezető elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén pedig sorshúzással kell dönteni.

(7) A Közgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

(8) A Közgyűlés akkor jogosult az Elnökség tagjának, a Felügyelő Bizottság tagjának vagy bármely tisztségviselőnek a visszahívására, ha az illető

- az Egyesület céljait és szellemiségét súlyosan sértő vagy egyébként súlyosan méltatlan magatartást tanúsít

- az Egyesületben betöltött tisztségét vagy megbízatását önhibájából nem, vagy önhibáján kívül álló okból 6 hónapot meghaladó időtartamban nem teljesíti.

 

10.§

(1) Az Elnökség két közgyűlés között az Egyesület végrehajtó szerve, amely a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

(2) Az Elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, az ügyvezető, valamint további 5 tag. Az Elnökség tagjainak megválasztása két évre szól.

(3) Az Elnökség feladatai különösen

  • a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
  • a Közgyűlés üléseinek előkészítése,
  • döntés tagfelvétel és a tag kizárása kérdésében,
  • pártolótagsági jogviszony létesítése,
  • az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elkészítése,
  • az éves költségvetés meghatározása,
  • Szakértői Csoport létrehozása.

(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik, olymódon, hogy a napirendet az Elnökség tagjainak az ülések előtt legalább egy héttel megküldi. A határozatképességhez az Elnökség tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Az Elnökség ülései nyilvánosak, kivéve ha az Elnökség a jelenlévő tagjai egyhangú szavazatával zárt ülést rendel el akkor, ha azt a személyes adatok vagy a személyiségi jogok védelme vagy jogszabály kötelezővé teszi.

(5) Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(6) Az Elnökség ülés tartása nélkül is hozhat határozatot. Az ilyen határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének az elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az elnökségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely elnökségi tag az ülés megtartását kívánja, az Elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az elnökségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

 

11.§

(1) Az Elnökség az olyan eseti vagy tartós feladatok ellátásának összehangolására, amelyekre az Egyesület külső szervektől térítésmentes vagy díjazással járó megbízást kap, Szakértői Csoporto(ka)t (továbbiakban: Csoport) hoz létre. A Csoport munkáját az Egyesület célkitűzéseivel összhangban végzi.

(2) A Csoport vezetője az ügyvezető vagy más, az Elnökség által megválasztott személy, tagjait az Egyesület tagjai sorából választja és hívja vissza az Elnökség.

(3) Az (1) bekezdésben jelzett feladatok ellátása során a Csoport teljes önállósággal jár el, munkáját a Közgyűlés és az Elnökség tanácsokkal támogatja. A Csoport vezetője évente legalább két alkalommal az Elnökség, egy alkalommal a Közgyűlés előtt számol be munkájáról.

(4) A Csoport az (1) bekezdésben jelzett feladatok ellátása során a megbízás jellegétől függően elsősorban az Egyesület tagjait, kivételesen külső szakértőket kér fel közreműködésre. A munkavégzéssel kapcsolatos további kérdéseket az ügyvezető és a felkért egyesületi vagy külső szakértők közötti szerződés rendezi. Az ügyvezető személyes közreműködésére vonatkozóan az elnöktől kap megbízást.

 

12.§

A Tanácsadó Testület tagjainak személyére az Elnökség tesz javaslatot, az Egyesület tagjai és tiszteletbeli tagjai sorából. A Testület 5-9 tagból áll, működését saját maga szabályozza.

 

13.§

(1) Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjaként

  • önállóan képviseli az Egyesületet,
  • összehívja az Elnökség és a Közgyűlés üléseit,
  • elnököl az Elnökség és a Közgyűlés ülésein,
  • az Egyesület tagjainak sorából felkér programkoordinátor(oka)t,
  • megbízást ad a könyvelés ellátására,
  • munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület alkalmazottai felett,
  • egyik aláíróként, bármely más elnökségi taggal együttesen utalványozási joga van az Egyesület bankszámlája tekintetében.

(2) Az Egyesület elnökhelyettese, az Elnökség tagjaként az Elnökség által meghatározott munkamegosztás szerint segíti az elnök munkáját és szükség szerint helyettesíti az elnököt.

(3) Az Egyesület ügyvezetője, az Elnökség tagjaként felelős az Egyesület ügyeinek viteléért, különösen

- önállóan képviseli az Egyesületet,

  • segítséget nyújt az elnöknek feladatai ellátásában,
  • irányítja az Egyesület operatív és adminisztrációs teendőit,
  • az elnökkel együtt előkészíti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,
  • felelős az Egyesület gazdasági tevékenységének, pénzügyeinek viteléért.

(4) Programkoordinátor kérhető fel az ügyvezető munkájának segítésére folyamatos, illetve egyes feladatok ellátására eseti jelleggel.

(5) Az Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Bándi Gyula professzor.

 

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

14.§

(1) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

(2) az Egyesület bevételi forrásai:

  • a tagdíjak,
  • a pártoló tagok befizetései,
  • a rendezvények, oktatási tevékenység és publikációk bevételei,
  • támogatások magyar és külföldi szervezetek és személyek részéről.

 

15.§

Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében az elnök vagy az ügyvezető - a Szakértői Csoport vezetőjeként - a 3.§ (1) bekezdésében megjelölt feladatokra szerzői jogi vagy más, az Egyesület céljai megvalósítása érdekében álló szerződést köthet vagy pályázati felhívásra jelentkezhet az Egyesület vagy az Elnökség által létrehozott ad hoc munkacsoport tagjainak képviseletében.

 

16.§

(1) Az Egyesület bevételének a költségek, a 11.§-ban, a 16.§ (2) bekezdésében meghatározott díjazás, valamint az Egyesület alkalmazottainak díjazása után fennmaradó része a tagok között nem osztható fel, hanem az Egyesület céljai megvalósítását szolgálja.

(2) Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyona az Egyesület céljaihoz hasonló célkitűzéssel tevékenykedő egyesületek, társadalmi szervezetek és alapítványok között osztható fel, az Egyesület feloszlását kimondó közgyűlés határozatának megfelelő arányban.

 

17.§

(1) Az Egyesület az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az Egyesület befektetési tevékenységet csak a Közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzata alapján végezhet. Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

(2) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján (az EMLA honlapján, illetőleg amennyiben az valamilyen okból nem áll rendelkezésre, a Népszabadságban) is nyilvánosságra hozza.

(3) Az Egyesület közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéses kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

 

Felügyelő Bizottság

 

18.§

(1) A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ. Elnöke és tagjai az Egyesületben más tisztséget nem viselhetnek. A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása két évre szól.

(2) A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület szabályszerű működésének, pénzügyeinek és ügyvitelének ellenőrzése. Ellenőrzéséről évente beszámol a Közgyűlésnek.

(3) Az Egyesület Felügyelő Bizottsága ellenőrzi az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(4) A felügyelő bizottság tagjai az Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik.

(5) A felügyelő bizottság köteles az Elnökséget vagy a Közgyűlést értesíteni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a. Az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

(6) Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség vagy a közgyűlés összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

(7) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyelet ellátó szervet.

(8) A felügyelő bizottság három főből áll, elnökét maga választja meg, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság működésére egyebekben az Elnökség működésének szabályai irányadók.

 

Összeférhetetlenség

 

19.§

(1) Nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője olyan személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, közhasznú szervezet megszűnését követő három évig,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

(2) Az Egyesület vezető tisztségviselői illetőleg az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.

(3) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az Egyesület elnöke, az Elnökség tagja vagy az ügyvezető illetve olyan személy, aki az Egyesülettel más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, továbbá aki az Egyesülettől az Egyesület célja szerinti juttatásból részesül, ide nem értve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Társaság által a tagjainak a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti cél szerinti juttatást, valamint az e pontban eddig említettek közeli hozzátartozója.

(4) Az Egyesület vezető szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagoknak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5) Az Egyesület a vezető tisztségviselőket, ezen kívül bárki mást, aki az Egyesületet támogatja, továbbá mindezek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

Garanciális iratkezelési, nyilvántartási és beszámolási szabályok

 

20.§

(1) Az Egyesület vezető szerveinek (Közgyűlés, Elnökség és a Felügyelő Bizottság) döntéseiről olyan nyilvántartást kell készíteni, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

(2) Az Egyesület ügyvezetője felelős a vezető szervek döntéseinek nyilvántartásáért a határozatok tárában valamint a döntéseknek az érintettekkel való közléséért. Ez egyes személyeket érintő döntések esetén ajánlott postai küldeményben, az Egyesület összes tagját vagy tagok nagyobb csoportját érintő döntések esetén szóban, jegyzőkönyvben, körlevélben vagy egyéb igazolható módon történhet. Amennyiben az adott döntés természete megkívánja, az igazgató a döntést országos napilapban nyilvánosságra hozza.

(3) A határozatok tárában fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén pedig személyét is.

(4) Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, különös tekintettel a közhasznúsági mellékletre, bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet. Az Egyesület működésével, szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatos egyes lényeges információknak, valamint az Egyesület beszámolóinak a nyilvánosságra hozataláról az ügyvezető esetenként dönt.

(5) Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléséről az ügyvezető az Egyesület időszaki kiadványaiban, sajtóközleményeiben és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

(6) Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

(7) Az Egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít.

(8) A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület a beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet saját honlapján elhelyezi. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

 

21.§

Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

 

Igazolás

 

Igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a hatályos létesítő okirat tartalmának.

Budapest, 2014. május 19.

 

________________________________

Dr. Fülöp Sándor

elnök