Sajtóközlemény

Budapest, 2000 június 5
ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) Magyar Nemzeti Bizottság
(EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület)

Környezetvédelmi Világnap:
2000 a Környezeti Millenium - Itt az idő a cselekvésre!

A Milleniumi Környezetvédelmi Világnapon, június 5-én, a Stefánia palotában tartja alakuló ülését az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) Magyar Nemzeti Bizottsága.

A UNEP Nemzeti Bizottságok feladata az, hogy a lehető legszélesebb körben vitassa meg az aktuális és hosszú távú környezetvédelmi kérdéseket és próbáljon rájuk választ találni. A magyar bizottság szervezését 1999 végén a Környezeti Management és Jog Egyesület kezdte el. Felkérésünket 35-en fogadták el, akik az üzlet, ipar, kormányzat, civil társadalom és tudományos közösség tagjaiként képesek lesznek e sokszínű háttér biztosítására.

Az alakuló ülésen a szervezeti kérdéseken túl a Bizottság megvitatja a 2000/2001 évi programtervet is. Ennek fő elemei várhatóan:
 

• környezeti információ nyilvánossága és terjesztése
• a bankok és környezetvédelem kapcsolata, amelynek aktualitását a tiszai ciánszennyezés, és a romániai bánya finanszírozásában való banki szerepvállalás adja
• a UNEP és programjainak megismertetésére egy információs központ létrehozása.

"Az előző évezredben, de különösképpen a 20. században e szerep tudatosulása nagy kihívásnak bizonyult. A történelem folyamán az emberiség soha ilyen rövid idő alatt ilyen nagy mértékű pusztulást nem okozott a saját magát is fenntartó csodálatos élő rendszerekben. E romboló tevékenységünk hatásai még generációkon át érezhetők lesznek. Lehet, hogy még egy évezred kell majd a dolgok rendbetételére," mondta Kofi Annan ENSZ Főtitkár Környezetvédelmi Világnapi üzenetében.

"A 21. század környezetvédelmi programjának hajtóerőként kell működnie a környezet állapotának javulása érdekében, hogy az megfelelően kiegészítse a gazdasági és társadalmi gyarapodást. Az új évezredben globális együttműködésre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. A nemzetközi egyezményeknek, melyek biztosítják a kereskedelmi és környezetvédelmi politika érvényesítését, segíteniük kell a legszegényebbeken és természetesen ugyanígy sikeresnek kell lenniük a környezet védelmének érdekében," magyarázta Toepfer.

"A globális társadalomnak az integrált környezetgazdálkodás bevezetését kell választania, melyet kiegészít a civil társadalom különböző érdekcsoportjainak bevonása a tervezési és végrehajtási feladatokba," tette hozzá Toepfer.

A UNEP Magyar Nemzeti Bizottság nemcsak arra törekszik, hogy aktívan részt vegyen a UNEP programjaiban és megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, hanem hogy saját projektek és arculat kialakításával mozdítsa előre a hazai környezetvédelmet.

További információ: Sándor Csaba, c.sandor@emla.hu, T/F: 322-8462, 352-9925, M:20/949-1447

További részletek:

1. A UNEP Nemzeti Bizottság Alakuló ülése a Környezetvédelmi Világnapon 2000 június 5-én 14 órakor kezdődik a Stefánia Palota Kolovas termében. A tervek szerint 15 órakor rövid tájékoztató keretében lehetőség lesz a Bizottság tagjaival való találkozásra, ahol választ kaphatnak további kérdéseikre, és amelyre szívesen látjuk Önöket.

2. Környezetvédelmi Világnap

A Környezetvédelmi Világnap, melyet minden évben június 5-én ünneplünk, rólad és rólam szól. Ez a nap az ENSZ egyik legfontosabb eszköze a környezettudatosság erősítésére, a politikai figyelem és lépések befolyásolására.

A Környezetvédelmi Világnap az emberek napja, különböző színes programokkal: utcai futóversenyek, kerékpáros felvonulások, zöld koncertek, iskolai író- és rajzversenyek, faültetési, újrafeldolgozási és takarítási akciók.

A Környezetvédelmi Világnap egy multimédia esemény, mely újságírók ezreit inspirálja, hogy elkötelezetten és kritikusan írjanak környezetünkről. Egy vizuális esemény televíziós dokumentumműsorokkal, fotó kiállításokkal, tárlatokkal, de éppúgy intellektuális is azok számára, akik szemináriumokat, kerekasztal megbeszéléseket, szimpóziumokat szerveznek, vagy azokon részt vesznek.

Sok országban ez a nap alkalmat szolgáltat nemzetközi egyezményekhez való csatlakozásra, azok ratifikálására, néhol állandó kormányzati környezetgazdálkodási és zöld gazdaságfejlesztési intézmények kialakítására.

A 2000. évi jelmondat a Környezetvédelmi Millennium jegyében: Itt az idő a cselekvésre! A Környezetvédelmi Világnap idén mindenkit felszólít elkötelezettségének demonstrálására a környezet védelmének és a további károk elkerülése érdekében ez egyetlen Földünkön.

Szélesebb értelemben feladatunk, hogy "emberi arcot" adjunk a környezetvédelmi kérdéseknek, felhatalmazzuk az embereket, hogy a fenntartható és igazságos fejlődés aktív ügynökei legyenek, hogy előmozdítsuk annak megértését, hogy a közösségeknek alapvető szerepet kell játszaniuk a környezetvédelmi kérdésekhez való hozzáállás megváltoztatása, és a partnerség érdekében, mely biztosítja minden nemzet és ember számára a biztonságosabb és prosperáló jövőt.

3. Az eredeti angol nyelvű UNEP tájékoztatás is elérhető Egyesületünknél.
További információ: Sándor Csaba
Tel: 06/20/949-1447
Tel/Fax: 322-8462, 352-9925
Email: c.sandor@emla.hu

Az alakuló ülésen részt vevő bizottsági tagok

 

Név	Szervezet	Képviselő
Baka Éva	TetraPak Hungária Rt.
Bándi Gyula	PPKE Környezeti Jogi Tanszék
Csepregi István	KöM Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály
Domokos Miklósné	Tudományszervezési Egyesület, Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség
Gulyás Mihály	Környezet és Fejlődés Kiadó
Hegedüs Ágnes	Magyar Nemzeti Bank
Hibbeyné Joó Márta	Gazdasági Minisztérium
Holló Gyula	Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium	Murányiné Krempels Gabriella
Horváth István	Dunaferr Rt.	Réti Vilmos
Íjjas István	BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
Kállay György	MMTE - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Kiss Csaba	Shell Gas Hungary
Lukács András	Levegő Munkacsoport
Perczel György	ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
Peter Kellner	USA	Maria McElroy
Radnai Anikó	Környezetvédelmi Minisztérium
Rapcsák Tamás	MTA SZTAKI
Szlávik János	BME Környezetgazdálkodási Tanszék
Varga Péter	MOL EBK Igazgatóság
Verrasztó Zoltán	Közép-Duna Völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

Az elfogadott alapító okirat

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: UNEP) Magyar Nemzeti Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a UNEP elveinek és eredményeinek magyarországi terjesztésére és továbbfejlesztésére a tudomány, a gazdaság, a társadalmi szervezetek, a közigazgatás, és a politika legkiválóbb képviselői által létrehozott független szervezet.

A Bizottság elkülönített pénzügyi alapokkal és szervezettel rendelkezik, nem jogi személy. Titkársági feladatait a UNEP-pel kötött szerződés alapján a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) látja el. Székhelye: Budapest, Garay u 29-31. I./1. A Bizottság jogosult a UNEP logo használatára.

A Bizottság évente egy alkalommal, a Környezetvédelmi Világnapon, június 5-én⁽¹⁾  ül össze, dönt tagok felvételéről, munkabizottságok létrehozásáról, állásfoglalások kiadásáról és a UNEP, illetőleg a saját programjaival kapcsolatban felmerülő legfontosabb egyéb kérdésekben. A Bizottság ülései nyilvánosak. Amennyiben a tagokat az ülésről megfelelően értesítették, a Bizottság a megjelentek számától függetlenül határozatképes, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bizottság a tudomány, a gazdaság, a társadalmi szervezetek, a közigazgatás és a politika egy-egy képviselőjébol Elnökséget választ. Az Elnökségnek tagja a Bizottság által közvetlenül megválasztott elnök⁽²⁾  is.  Az Elnökség kéthavonta ül össze, feladata a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása.

Elfogadták Budapesten, 2000. június 5. napján az ENSZ Környezetvédelmi Programja Magyarországi Bizottságának alakuló ülésén.

(1) Egyetértettek a Bizottság tagjai abban, hogy ezt a mondatot úgy kell értelmezni, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy a Bizottság szükség esetén rendkívüli üléseket hívjon össze. Szintén értelemszerű, hogy amennyiben június 5-e alkalmatlan napra esik, úgy az ülést a legközelebb eső alkalmas napon kell tartani. Ugyanakkor a Környezetvédelmi Világnap feltüntetése a Bizottság ülését ünnepi jelleggel ruházza fel, nem beszélve arról, hogy a rendkívül elfoglalt tagjaink számára is az esemény jóelőre, mintegy automatikusan tervezhető - a távolmaradásra kifogás szinte alig fogadható el.

(2) Értelmezési kérdésként merült fel az is, hogy az Elnökség tagjai, illetőleg az Elnök mennyiben jogosultak a Bizottság képviseletére, illetőleg a Bizottság nevében való nyilatkozattételre. A Bizottság megbeszélései alapján ez a kérdés is nyugvópontra jutott. Ketté kell választani a Bizottság működtetésével kapcsolatos formai és tartalmi kérdéseket. Így a bankszámla feletti rendelkezés, a különböző szervezési, munkaügyi stb. intézkedések megtételére az Elnök és az általa felhatalmazott/megbízott elnökségi tagok vagy a Titkárság ilyen munkatársai jogosultak, a tartalmi kérdésekben viszont a mai kommunikációs kultúra és lehetőségek mellett nem kikerülhető a Bizottság tagjai állásfoglalásának előzetes kikérése. A Bizottság emellett hangot adott azon meggyőződésének is, hogy a Bizottság súlyát, presztizsét csak nagyon ritkán, kiemelt fontosságú ügyekben szabad nyilvános állásfoglalások formájában felhasználni és csak akkor, ha a Bizottság újszerű, nagy jelentoségű hozzájárulást tud tenni az adott témakörben.

Elnökség

Elnök:
    Bándi Gyula

Elnökségi tagok és a delegáló csoport:
   Illés Zoltán - parlament
   Incze Attila - üzleti szféra
   Kállay György - társadalmi szervezetek
   Csepregi István - közigazgatás
   Perczel György - tudományos közösség

  Munkacsoportok és tagjaik:

UNEP, kommunikáció	Környezeti információ	Környezetvédelem finanszírozása	Local Agenda 21.
Vezető:    Baka Éva	Vezető:    Verrasztó Zoltán	Vezető:    Hibbeyné Joó Márta	Vezető:    Szlávik János
Tagok:    Szabó Gábor    Kállay György	Tagok:     Rapcsák Tamás,    Domokos Miklósné,    Incze Attila	Tagok:    Hegedűs Ágnes,    Lukács András,    Réti  Vilmos,    Kiss Csaba,    Gulyás Mihály	Tagok:    Perczel György    Réti Vilmos    Ijjas István    Csányi Klára

Résztvevők:

Napirend:

• Bándi Gyula beszámolója a Nemzeti Bizottságok éves találkozójáról
• A munkacsoport vezetők beszámolója
• Munkaterv megszerkesztése
• Egyebek

Bándi Gyula köszönti a megjelenteket és megnyitja az ülést.

Az első napirendi pont szerint beszámol a 2000 december 7-8-án Genfben tartott Nemzeti Bizottságok éves találkozójáról.

A UNEP a Nemzeti Bizottságoknak intermedier szerepet szán, így próbál közelebb kerülni a közvéleményhez, egyszersmind a helyi döntéshozókhoz. A legtöbb Nemzeti Bizottság Európában alakult, az Európai Regionális Iroda kezdeményezésére.

A Bizottságok formailag nem kötöttek, jogi státuszok országonként változik. A legtöbb helyen társadalmi szervezetként működik, egy meglévő szervezeten belül, hasonlóan a magyarhoz. Főleg Kelet-Európára jellemző, hogy kormányzati, vagy kormányzathoz közel álló intézmények lépnek fel Nemzeti Bizottságként. Földrajzilag nem értelmezhető a közép-ázsiai FÁK országok európaiként való feltüntetése. Különösen aggályos a FÁK utódállamok együttes régióvá emelése. A Genfben jelen lévők közül talán magyar bizottság valósítja meg leginkább azt az össz társadalmi részvételi rendszert, melyet a UNEP határozatatiban kívánatosnak tart, de amelyet úgy tűnik nem vesz túl szigorúan.

A megbeszélésen a legfontosabb tartalmi elem a Rio+10 konferencia előkészítését szolgáló folyamat volt. Ezt szolgálja a 2001 februári UNEP Kormányzótanács Ülés Nairobiban. A konferenciát valószínűleg Johannesbugban tartják 2002-ben. Kievben 2003-ban a Környezetvédelmi Miniszteri találkozó kerül megrendezésre. A UNEP szorgalmazza, hogy a Nemzeti Bizottságok vegyék fel a kapcsolatot a kormányzati szervekkel és próbáljanak bekerülni országaik hivatalos delegációiba ezeken az eseményeken. A Bizottságok számára e célból központi forrás nem lesz elérhető.

A témák között felmerült a közlekedéssel, környezet-egészséggel kapcsolatos nemzetközi egyezmények bevezetése, a stratégiai hatásvizsgálat, a jogkövetés, kikényszeítés, a felelősség kérdése. Fontos feladat a globális problémák megismertetése a közvéleménnyel. Külön kiemelték a helyi fenntarthatóság kérdéskörét, mely egybevág a Magyar Nemzeti Bizottság által létrehozott munkacsoport témájával. A Bizottságok legfontosabb szerepe a társadalmi párbeszéd kialakítása lenne a fenti témák megvitatására. A vita eredményei azután szükséges lenne az említett globális konferenciák elé tárni. Sajnos ehhez formálisan a Nemzeti Bizottságoknak nincs jogosítványuk, minden esetben a kormányoknál kell lobbizni a vélemények továbbítása érdekében.

Az ülésen összeállított két oldalas Munkaprogram jobbára általánosságokat tartalmaz.

Felmerül a közép-európai szubregionális együttműködés fontosságát. A nemzetközi szervezetek "elhaladtak" kelet felé, Közép-Európára csak akkor fognak figyelmet fordítani, ha együttesen lépünk fel. Például szervezhetnénk tematikus szubregionális munkacsoportüléseket, ahol egy-egy témát tekintenének át a résztvevők az érintettek széles körének bevonásával.

A munkacsoport vezetők beszámolója:

Környezeti Információ: Verrasztó Zoltán szerint az alapkérdés a környezeti információ fogalmának meghatározása, e nélkül a továbblépés nem lehetséges. Kéri a Bizottságok reagáljanak levelére, melyben ezt a kérdést részletezi.

A Bizottság véleménye az, hogy ilyen jellegű kérdések megvitatására a munkacsoport által javasolt fórum a környezeti információról adhatna teret. Lehetséges, hogy a fórumon nagyobb súllyal merülne fel a meglévő adatokhoz való hozzájutás praktikus kérdése.

Kommunikáció, PR

Baka Éva kiemeli, hogy nem a UNEP-et, vagy a Nemzeti Bizottságot kell népszerűsíteni, hanem a kérdéseket felvetni. Fontos lenne egy információs szolgálat létrehozása, mely egy könyvtárból és egy honlapból állhatna. Kapcsolatot lehetne keresni a környezeti neveléssel foglalkozó szervezetekkel, a kerettantervek készítőivel. Az újságírók (KÚT, MÚOSZ) számára szakmai háttéranyagokat szolgáltathatnánk, a helyi problémák globális kontextusba helyezése érdekében. Konkrét kiadvány tervként felmerült a GEO2000 jelentés és a Pachamama című gyerekeknek szóló kiadvány. Ehhez a munkacsoport szerint az üzleti szférából is lehetne támogatókat toborozni. Felmerült a munkacsoportban egy tematikus kiadványsorozat indítása is.

A Rio+10 folyamat népszerűsítése rögtön adja magát témaként.

A munkacsoportban felmerült, hogy a meglévő hazai forrásokhoz ne kreáljunk egy új igényt, derítsük fel az üzleti szférát, mint lehetséges donort. A Bizottságban ellenvéleményként elhangzott, hogy a közcélú pénzek felhasználásának hatékonysága nagyon alacsony, a Bizottság ezt programjaival emelni tudná. Ilyen szempontból nézve a meglévő források jobb felhasználása is pozitív elmozdulást jelent.

Az üzleti szféra eléréséhez személyes megkeresés kell, vezérigazgatói szinten. Úgy tűnik azt a célt támogatják, ami PR-ként felhasználható. A UNEP név még nincs lejáratva, jól eladható.

Finanszírozás:

Hibbeyné Joó Márta összefoglalójában kiemelte, hogy a munkacsoport útkeresés szakszánál tart, ami nélkül végül nem is lehet eredmény. A sokszínű csoport tagjai természetesen különbözőképpen látják a helyzetet, de bizonyos pontokon egyetértés van. A munkacsoport javasolja az EURONATUR kérdőíves felmérés megvalósítását, mellyel a kereskedelmi bankok környezeti teljesítménye mérhető. A munkacsoport tagjai egymás anyagait áttanulmányozzák és közösen véleményezik. Fontos a Szécheny terv véleményezése. Az EU szakértők már most vizsgálják, hogy a fenntartható fejlődés elemei hogyan épülnek be a vállalkozás politikába. Az EU szabályozás változása a parancsol és ellenőriz módszertől a kooperatívabb szabályozás irányába fontos. Az EU szakértok is nyitottak a véleményekre.

A UNEP súlyánál fogva ez a munkacsoport a platform teremtést tűzi ki céljául, hogy az érintettek párbeszédet folytassanak. Az is nagy eredmény, ha a szakértők a vezetőik felé megfogalmazhatják álláspontjukat Nemzeti Bizottságként.

Local Agenda 21:

Szlávik János beszámolt arról, hogy a program beindult több ponton az országban. Az első eredmények után szeretné a munkacsoportot összehívni.

A munkaterv elemei:

• EURONATUR kérdőíves felmérés a kereskedelmi bankoknak (titkárság)
• UNEP kiadványok beszerzése, információs szolgálat beindítása, honlap frissítése (titkárság)
• Fórum a környezeti információról (titkárság, info munkacsoport)
• GEO2000 jelentés és Pachamama magar nyelvű kiadásának előkészítése (titkárság, kommunikáció munkacsoport)
• Forráskeresés (üzleti szféra képviseloi - kapcsolatok, bizottság tagjai - megbeszéllések, titkárság - adminisztráció, pályázatok)
• Bizottsági Ülés a Környezetvédelmi Világnapon

Az Elnökség úgy határozott, hogy áprilisban tartja következő ülését, melyen a fő cél a júniusi Bizottsági ülés előkészítése lesz.

Budapest, 2000-12-11

Jelenlévők:

Környezeti információ és közérdeku adat részletesebb definíciója szükséges a törvényi előírásokból levezetve. A jelenlegi szövegezés nem ad megfelelő támpontot és védelmet az adatkezelőknek az adatok kiadásával kapcsolatosan. Különösen igaz ez a szennyezés kibocsátás adatokra. Az adatkezelők tartanak az esetleges adatvédelmi perektől, melyeket a gazdálkodók indíthatnának ilyen esetekben.

Bozó Pál bemutatja a GRID Budapest központot és annak a UNEP Európai Regionális Irodához való viszonyát. Kezdéshez adtak némi támogatást, ami kiegészült 70% saját forrással. Azóta a külső támogatás megszűnt. Egyre újabb kezdeményezések jönnek, míg a régi sem bontakoztak még ki.

Az adatkezelőknek a saját adataikról sincs részletes tudomásuk. Az adatok nagy része még papíron létezik, nincs elektronikus adatbázisba szervezve. Az adatkéréseket legtöbbször ad-hoc módon kezelik. Első lépés lenne a fejlesztésben a meglévő adatok hozzáférhetőségének biztosítása.

Kérdéses az adatok megbízhatósága. Egy részük alapul mérésen, más részük bevalláson, becslésen alapszik. Az adatok aktualitása is fontos, az időeltolódás a gyűjtés és a felhasználás között elkerülhetetlen, gondoljunk csak az éves bevallású veszélyes hulladék adatokra. A levegőminőségi adatok megbízhatósága is jó példa, mivel azt az olajfogyasztásból számolják egy modell alapján.

Lehetne elvileg napi bevallásra kényszeríteni az ipart, vagy online műszerekkel mérni minden paramétert, de nem valószínű, hogy a több adat egyúttal több információt is jelentene a lezajló folyamatokról. A természeti jelenségek időbeli lefolyását követő méréssorozat a monitoring. Amíg a talajnál az éves mérés is reprezentálja a folyamatot, a vízminőségnél online mérés minősülne csak monitoringnak.

Elkészült az OECD környezeti teljesítmény jelentés, mely elérhető a GRID honlapján.

Konkrét ajánlások a Bizottság munkájára vonatkozóan:

• A GRID Budapest fel tudja ajánlani a Bizottságnak Internetes virtuális munkacsoportok létrehozását, melyek segítenék a közös munkát.
• Szerencsés lenne egy fórum megrendezése a környezeti információról, amin a döntéshozók, érdekeltek és szakértők megbeszélhetnék a fogalom értelmezés eltéréséből adódó problémákat.
• A Nemzeti Bizottság tagjai saját területükön mozdítsák elő az információhoz való hozzáférést, készüljön a közvélemény számára útmutató az egyes területek adatkezelési gyakorlatáról, a gyűjtött adatokról.
• Az Aarhusi Egyezményt kihirdető törvényhez kapcsolódva népszerűsíteni kellene az egyezményt és annak környezeti információval kapcsolatos elemeit.

Budapest, 2000 szeptember 26.

Résztvevők:

Hibbeyné Joó Márta üdvözli a megjelenteket. Tájékozatatja a munkacsoportot egy készülő tanulmányról, mely az iparfejlesztés és fenntartható fejlődés kapcsolatát elemzi. Véleménye szerint az integrált GM egyben az integrált környezetvédelmet is kell jelentse. Tehát az ágazati politikákba kell integrálni a környezetvédelmet, mely a GM feladata kell legyen. A Minisztériumok egyes projektekben társfinanszírozóként kellene részt venniük. A felső vezetőknek is meg kell mutatni az integráció szükségszerűségét. Az EU csatlakozással kapcsolatos iparfejlesztési program egyben a környezetvédelmi ipar fejlesztését is magával kell hozza. Mindeközben nélkülözhetetlen a kommunikáció a társadalommal, társadalmi szervezetekkel. A UNEP Bizottság testületként felvállalhat olyan állásfoglalásokat, amit esetlegesen tagjai helyzetüknél fogva nem tudnak a nyilvánosság felé megfelelő hangsúllyal közvetíteni.

Kiss Csaba azt kéri a munkacsoporttól, hogy határozzák meg közösen, hogy mit akarnak elérni egy éven belül. Határozzuk meg, mennyi és milyen feladatot vállalhatnak közösen.

Sándor Csaba összefoglalja a UNEP Gazdasági és Kereskedelmi Osztályának tevékenységét. A kereskedelmi csoport foként a világkereskedelemmel kapcsolatos környezetvédelmi célú egyezmények monitorozását látja el. A közgazdasági csoport eszközöket, módszereket fejleszt a környezet értékeléshez, a zöld erőforrás alapú könyveléshez, és a környezeti hatásvizsgálathoz. A pénzügyi kezdeményezés pedig önkéntes vállalásra sarkallja a banki és újabban a biztosítási szektor résztvevőit. Fentiekkel kapcsolatosan publikálnak, rendezvényeket szerveznek. Tájékoztatja a munkacsoportot arról, hogy a titkárság szeretne egyben információs központként működni, beszerezni a főbb kiadványokat, tájékoztatást nyújtani az érdeklődőknek a UNEP tevékenységéről az egyes területeken. Ismerteti az EURONATUR német társadalmi szervezet kérdőívét, mellyel a kereskedelmi bankok környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, környezettudatosságukat vizsgálták, és amelyet lefordítottak magyarra. A kérdőíves felmérést ajánlja a munkacsoportnak megvalósításra.

Lukács András szerint olyan témákat kell felvállalni, amin egyébként is dolgoznak a csoport tagjai, külön munkára kevés a lehetőség. Egyúttal röviden vázolja a Levegő Munkacsoport nemzetközi befektetési bankokkal és zöld költségvetéssel kapcsolatos eddigi munkáját. A saját munka során felmerülő javaslatokat, a tanulmányok összefoglalóit lehet azután a munkacsoport, majd a bizottság elé vinni, állásfoglalást kérve.

Hibbeyné Joó Márta rámutat a kormányzati kezdeményezések, felmerülő témák véleményezésének fontosságára. Ilyenek a Szécheny terv, a lakáspolitika, a környezetvédelmi ipar helyzete.

Hegedüs Ágnes szerint sincs idő tanulmányírásra a tagok napi elfoglaltságán felül. Fontos, hogy mindíg segítő pozitív hozzáálást tanusítsunk, mutassunk rá a lehetséges megoldásokra a puszta kritika helyett. Bemutathatjuk, hogy a UNEP máshol milyen tevékenységet végez az adott kérdéssel kapcsolatosan és mik annak a tapasztalatai. Ezen információ publikálása lehet a Bizottság feladata. Az említett kérdőív véleménye szerint ilyen, kezelhető méretű munkát jelent. Fontos lenne egy környezetvédelem finanszírozási "térkép", ami először belső anyagként valósulhatna meg. Ez tartalmazná, hogy az egyes tárcáknál milyen állami források érhetők el a környezetvédelem számára.

Kiss Csaba megemlíti a zöld újság felmérését, mely a társadalmi szervezetek számára elérhető forrásokat részletezi.

Hegedüs Ágnes rámutat továbbá a nemzetközi gyakorlat áttekintésének fontosságára.

Hibbeyné Joó Márta szerint fontos volna a hazai és nemzetközi források összhangjának megteremtése. Fel lehet venni a kapcsolatot a MEH segélykoordinációs titkárságával a monitoring megteremtésének ügyében. Meg kell teremteni azt a gyakorlatot, hogy a forrásokat is integráltan kezeljük.

Hegedüs Ágnes úgy gondolja, hogy a saját vezetők tájékoztatása is fontos cél lenne. Készülhet kérdőív a környezetvédelmi ipar állami finanszírozásáról, természetesen ebben az esetben a piaci alapú finanszírozás nagyobb volumenű.

Hibbeyné Joó Márta tájékoztatja a munkacsoportot, hogy a GM szabályok szerint a vállalkozói szféra nem támogatható. Ezen kellene valamilyen módon változtatni, hiszen EU csatlakozásunk előtt másképpen nem lesznek megoldhatók a környezetvédelmi feladatok. Példaként említi a MOL hatalmas környezetvédelmi hátralékát, ami nem tűnik ledolgozhatónak csatlakozásunkig. Javaslom, hogy a bevezetésben említett, nemsokára elkészülő iparfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányt tekintse át a bizottság. Ez a tanulmány egy folyamat része, mely az előző Miniszter alatt indult útjára és első fázisát a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága megtárgyalta és véleményezte.

Hegedüs Ágnes kéri a tagokat, hogy hasonló jellegű anyagaikat köröztessék a titkárságon keresztül.

A munkacsoport javasolja, hogy ezekből az anyagokból a hosszú távon vállalható gondolatokat terjesszük állásfoglalás tervezetként a bizottság elé.

Hibbeyné Joó Márta szerint a Nemzeti Bizottság tevékenysége a közös gondolkodást, tapasztalatok leszűrését segítse elő. A júniusi megbeszélésen tekintsük át ki mit nézett át, abból milyen általános következtetések szűrhetők le, milyen problémák, akadályok merültek fel a munka során.

Kiss Csaba kifejti, hogy a finanszírozás több oldalát (kormány, bank, sajár forrás) meg kell vizsgálni. A banki oldal vizsgálatának első lépése lehet a bemutatott kérdőív.

Vita a környezetvédelmi beruházás meghatározhatóságáról és az EU csatlakozással kapcsolatos teendőkről. A MOL ügye, vagy nem a MOL ügye.

Hibbeyné szerint az messzire vezetne, ha azt vizsgálnánk, hogy a pénz miként megy a bankba, aki azt kihelyezi.

Felvetődik, hogy problémák vannak a bankokon keresztül folyósított állami, nemzetközi támogatásokkal, pedig a banknak ebben csak adminisztratív szerepe van.

Kiss Csaba javasolja, hogy a kérdőív kiküldése után beszéljünk meg személyes találkozót a bank képviselőjével, íly módon növelve a válaszadás hatékonyságát. Jó lenne ehhez megszerezni például Illés Úr ajánlását.

A csoport tagjai részletesebb írásos tájékoztatást kérnek a kérdőívrol. A tagok érdeklődnek továbbá a nemzetközi fejlesztési bankokkal és a zöld elszámolási rendszerekkel kapcsolatos anyagok iránt is.

Kiss Csaba javasolja, hogy a kérdőívben próbáljunk az összegekre is rákérdezni. Ezt kérdést a csoport többi tagja szerint nem fogják megválaszolni.

Hibbeyné elmondja, hogy jövo évtől indul be a KSH-nál az OECD statisztikai rendszerének átvételével készült környezetstatisztika.

Hegedüs Ágnes szerint ilyen statisztikai információ közzététele, köztudatba hozása is szerencsés lenne.

Hibbeyné megköszöni a részvételt és bezárja az ülést. Felkéri a titkárt az emlékeztető elkészítésére és megküldésére. A többi tagtól is kéri az említett anyagok elérhetővé tételét.

Budapest, 2000 november 10.

Résztvevők:

Sándor Csaba üdvözli a megjelenteket, tájékoztatja a munkacsoportot, hogy a Nemzeti Bizottság lehetséges tevékenységei közül a kommunikáció és a PR az a terület, mely kötelezettségként szerepel az együttműködési megállapodásban, melyet a UNEP az EMLÁ-val kötött.

A csoport szerint a témák felől kell megközelíteni a kérdést, nem a UNEP Bizottság saját fontosságát kommunikálni. Az emberek tájékozottsága környezetvédelmi témákban meglehetősen alacsony. A téma például az állatvédelem, a biodiverzitás, vagy az ózonnal kapcsolatos globális kérdések lehetnek. Kapcsolatot kell keresni más magyar szervezetekkel, akik ezekkel a témákkal már foglalkoznak. Ne kreáljunk az amúgy is szűkös forrásokhoz újabb pénzfelhasználó szervezetet. Az üzleti szféra a környezetvédelem számára még majdnem érintetlen terület, itt lehet próbálkozni a forrásszerzéssel.

Kapcsolatot kereshet a Bizottság a Sulinettel, a környezeti neveléssel foglalkozó szervezetekkel. Az Oktatási Minisztériumot megkeresni ilyen jellegű ötletekkel. A munkacsoport szervezhet a NAT-tal kapcsolatos háttérösszejövetelt, javaslatokat, ajánlást fogalmazhat meg a környezeti neveléssel kapcsolatosan, melyet a teljes Bizottság elé lehet vinni állásfoglalás tervezetként.

Fontos a UNEP publikációk beszerzése, kérjünk videókat, CD-ROM-ot, egyéb anyagokat. Az általunk készített információs anyagok is témaorientáltak legyenek. Fontos kérdés az anyagok terjesztése, mely legalább akkora feladat, mint előállításuk. A terjesztés olcsó, de ma még nem túl hatékony módja az Internet, ezt a médiumot mindenképpen használni kell. Fontos volna a GEO 200 jelentés népszerűsítése, mert széleskörű és részletes információt tartalmaz a környezet globális állapotáról.

A csoport véleménye szerint az üzleti szféra elérésének az alapja a kooperatív hozzáállás. Ismerjük el, ha egy cég próbál tenni a környezetért, még akkor is, ha szennyező tevékenységet folytat. Próbáljunk íly módon a kiadványokhoz szponzori pénzeket szerezni. Erre a kiadványok minősége, megjelenése és tartalma lehetőséget ad. Meg lehet próbálkozni a bankokkal, nagy multinacionális cégekkel. A gyerekeknek szóló magas grafikai színvonalú kiadványok talán a legjobban vállalhatók a szponzorok számára. Ilyen például a GEO200 jelentés gyerekek számára készült változata a Pachamama, melyet a titkárság lefordíttatott és ajánlatot kért a nyomdai kivitelezésre is.

Felmerült, hogy hírlevél helyett tematikus kiadványsorozatot lehetne indítani, esetleg a keresni olyan sajtóterméket, aki vállalkozna egy ilyen tematikus cikk sorozat indítására. A magyar környezetvédelemmel kapcsolatos híreknek is lehet globális hátteret adni íly módon. Természetesen ilyen kötelezettséget egy lap sem vállal ingyen. Kapcsolatfelvételt javasolnak a KÚT-tal, a MÚOSZ környezetvédelmi tagozatával és a környezetvédelmi témájú lapokkal (Oxigén, Süni).

Egy felmérés szerint a HVG olvasói a környezetvédelmi témákat preferálják a sporttal szemben, és nyilatkozatuk szerint erre hajlandók is lennének költeni. A valóságban azonban ez nem biztos, hogy megvalósul.

Kiemelkedő az ifjúság szerepe a jövő környezetének alakításában. Az óvodától a középiskolákig húzódik ez a célcsoport. Ez utóbbi csoport különösen elhanyagolt a környezeti nevelés szempontjából. Beszéljünk meg találkozót a NAT szerzőivel, hozzuk őket össze a környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezetekkel. A találkozó eredményét a Bizottság elé lehet tárni állásfoglalást kérve. (Labanc Györgyi, Körlánc, KoKoSZ).

A készülő Herman Ottó terv véleményezése szinte megkerülhetetlen feladat a Bizottságnak.

Budapest, 2000 október 3.