Július első hetében az Európai Parlament és a Tanács egyetértésre jutott a Kollektív Perlési Irányelv szövegét illetően. Az irányelv egyes feljogosított szervezeteknek, úgy mint fogyasztóvédelmi egyesületeknek, lehetőséget ad a bírósági perindításra a fogyasztók közös érdekét érintő ügyekben, illetve fogyasztók egy csoportja nevében, amennyiben azok kártérítést követelnek. Az irányelv lehetővé teszi ezen feljogosított szervezeteknek, hogy egyes olyan irányelvek és rendeletek kikényszerítésében is fellépjenek, amelyek az emberek és a bolygó átfogóbb védelmét szolgálják, így ez a norma potenciálisan releváns lehet a környezeti ügyekben biztosítandó jogorvoslatok kérdésében is.

Sebastian Bechtel elemzése itt olvasható.

Nincs helye illegális fejlesztéseknek: az EU Bírósága tisztázza a KHV és az SKV jogorvoslatokat

2020. június 25-én az Európai Bíróság közzétette ítéletét a Stratégiai Környezeti Vizsgálati (SKV) irányelv értelmezéséről. Az irányelv stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását várja el a hatóságoktól bizonyos tervek és programok elfogadása előtt, amelyek kihatással lehetnek környezetre jelentős hatással lévő beruházások engedélyezésére – különösen azokéra, melyek előtt környezeti hatásvizsgálatot (KHV) kell végezni. Az ítélet tartalmaz néhány érdekes megállapítást mind a tervre vagy program nézve, mind arra a beruházásra nézve, amely ezen az alapon került engedélyezésre, arra az esetre, ha nem készült SKV a terv vagy program elfogadása előtt.

Sebastian Bechtel elemzése itt olvasható.

Nagy győzelem a magyarországi civil társadalomnak: Az EU Bírósága szerint ellentétes az NGO átláthatósági törvény az EU alapszerződéseivel

Az EU Bíróság úgy döntött, hogy annak a magyar törvénynek a rendelkezései, amelyek regisztrációs, bejelentési és közzétételi kötelezettséget, valamint jelentős bírságot írnak elő azon civil szervezetekre, amelyek harmadik országból támogatást kapnak, ellentétes az EU alapszerződéseivel. Az ügy egy Magyarország ellen a Bizottság által (Svédország támogatásával) indított kötelezettségszegési eljárásból indult ki. Az EU ítélet ellenére azonban a jogszabály továbbra is hatályban van, és hatással van a Magyarországon bejegyzett NGO-k életére.

Kiss Csaba elemzése itt olvasható.

Főtanácsnok: Az érintett nyilvánosság jogorvoslati joga nem függ a részvételi jogok gyakorlásától

Bobek főtanácsnok azt tanácsolja az EU Bíróságának, hogy erősítse meg: az Aarhusi Egyezmény, a KHV irányelv és az Ipari Kibocsátási irányelv egy tervezett beruházással kapcsolatban úgy ad jogorvoslati jogot az érintett nyilvánosságnak, hogy az nem köteles részt venni az azt megelőző részvételi eljárásban.

Anne Friel elemzése itt olvasható.

Következő eseményeink

Környezeti jogorvoslat: korlátok, hatások és az előre vezető út – virtuális konferencia október 15-én és 16-án

Ez a konferencia a 3 éves projektünk záró rendezvénye, amely lehetőséget ad arra, hogy megosszuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket a projektben szereztünk a környezeti jogorvoslat helyzetéről az érintett országokban. Egyúttal lehetőség lesz ezen alkalommal eszmecserét folytatni az EU intézmények képviselőivel, tagállami hatóságokkal, jogi szakértőkkel, bírókkal és civil szervezetek képviselőivel egész Európából.

A rendezvény részletes programja itt érhető el.

Jelentkezni itt lehet.

A projekt

A jogorvoslathoz való jog a lakosság és a civil szervezetek alapvető eszköze a környezetvédelmi jogszabályok és politikai célkitűzések végrehajtásában, kikényszerítésében.

E projekt célja, hogy nyolc uniós tagállamban tájékoztatással, képzésekkel, bíróságok, hatóságok és jogászok részére szakmai támogatás nyújtásával előmozdítsa a jogorvoslathoz való jog érvényesülését környezeti ügyekben. További információért látogasson el a következő oldalra: https://www.clientearth.org/access-justice-greener-europe/

A ClientEarth és a Justice & Environment ezt a projektet az Európai Bizottság által nyújtott LIFE program támogatásával valósítja meg.