Projektek

Egy projekt a hátrányos helyzetben lévő közösségek környezeti jogainak védelmében

Az EJUC projekt lehetőséget ad az érintett közösségeknek és az egyéb érdekelt feleknek arra, hogy előmozdítsák a környezeti igazságosságot, továbbá biztosítsák, hogy a környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartsák az EU Alapjogi Chartáját.

Környezetvédelmi aktivisták támogatása monitoring, kapacitásépítés és érdekképviselet révén

A projekt célja: A környezetvédők – különös tekintettel a fiatalokra – információs, véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jogai (az EU Alapjogi Chartájának 11. és 12. cikkei) védelmének erősítése.

A gyermekek jogainak védelme a fenyegető éghajlati válság idején holisztikus, átfogó és alapjogi megközelítést igényel, amely magában foglalja a gyermekek élethez, túléléshez és egészséges fejlődéshez való jogának védelmét, valamint a politikai és döntéshozatali folyamatban való részvételük biztosítását. A gyermekek jogait és részvételét szabályozó kiterjedt jogi-politikai keretrendszer ellenére még mindig hatalmas szakadék tátong az elméleti részvételi elvek és a gyermekek érdemi részvételének konkrét, gyakorlati megvalósítása között az őket nagymértékben érintő környezeti döntések megtervezésében és végrehajtásában. A Környezet, Jogok, Gyermekek (ENRICH) elnevezésű projektünk fő célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az éghajlati válság és a gyermekek jogai hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy előmozdítsuk a gyermekek jogát arra, hogy a környezeti/klímaváltozási ügyekben hallassák a hangjukat.

Mi a Charta?

Az Európai Unió az alapvető jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapul. E jogok, szabadságok és elvek talán legjobb megnyilvánulása az Európai Unió Alapjogi Chartája, vagy ahogyan mi egyszerűen nevezzük, a Charta.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükségünk erre a jogi eszközre, de manapság a válasz világosabb, mint valaha: a Charta rögzíti az embereket megillető alapvető jogokat, és mint modern és átfogó eszköz, védi és előmozdítja az emberek jogait és szabadságait a társadalmi változások, a társadalmi fejlődés, valamint a tudományos és technológiai haladás fényében.

Védi és előmozdítja az emberek jogait és szabadságait a hármas planetáris válság korában is, különösen az éghajlatváltozás kihívásai közepette. A Charta a nemzeti és nemzetközi alapjogvédelmi rendszerekkel, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményével együtt alkalmazandó.

Háttér 

Miközben az EU környezeti politikája és jogalkotása az egyike a világ legfejlettebb és legteljesebb szabályozásainak, addig az alkalmazásban jelentkező hiányosságok is egyértelműek. Az erős szakpolitikai és jogalkotási keretek nem képesek azokat az eredményeket produkálni, amelyeket elvárnak tőlük, mivel nem megfelelően hajtják végre azokat. Az EU tagállamain átívelő tapasztalat, hogy csupán az állami hatóságokra számítani a jogalkalmazási deficit megoldásában nem hozza meg a várt eredményt. Ezért az aktív állampolgárok, akár egyenként vagy civil szervezeteken keresztül, elengedhetetlenek a hatóságok tevékenységének támogatásában. Számos módja létezik annak, hogy az „állampolgári jogkikényszerítés” megvalósuljon. Azonban hogy sikeres is legyen, ehhez szükség van a bírósági jogorvoslat alkalmazására is.

​A közösségi részvétel Európában, de talán a világon, sem lenne olyan erős és szervezett, ha nincs az Aarhusi Egyezmény. És persze az Aarhusi Egyezmény sem létezne, ha a kelet-európai rendszerváltás lelkesedése közepette 1991-ben a cseh környezetvédelmi miniszter el nem indítja a Környezetet Európának (Environment for Europe) mozgalmat, aminek keretében az európai környezetvédelmi miniszterek rendszeresen konferenciákat tartottak. Ezeknek a konferenciáknak a keretében került sor 1995-ben a Szófiai Irányelvek (Sofia Guidelines) elfogadására, amelyből aztán 1998-ban kinőtt az Aarhusi Egyezmény (Aarhus Convention). 

A „Progress in collective redress mechanisms in environmental and consumer mass harm situations” című projektet az International Visegrad Fund támogatja. Időtartama 2018. február 1-től 2019. július 31-ig tart. Fő kutatási témája a tömeges jogsérelem vagy jogsértés esetére alkalmazható, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területén elérhető kollektív perlési lehetőségek bevezetése és működése. A projekt különös figyelemmel fordul a civil szervezetek szerepe felé, mind a környezetvédelmi, mind a fogyasztóvédelmi témakörökben. Ennek megfelelően ilyen jellegű civil szervezetek képviselőinek részvételére épít a 4 visegrádi országból. A projektet a Cseh Tudományos Akadémia Állam és Jog Intézete koordinálja. 
További információ: rita.simon@nullilaw.cas.cz

Lakókörnyezetünk levegőminőségét országszerte jelentős mértékben rontja a háztartási és kerti hulladékok környezet- és egészségkárosító módon történő kezelése, égetése. Az egészséges környezethez való érvényre juttatása érdekében jogi segítséget nyújtunk a probléma hatékony kezeléséhez. A projektet a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás program támogatásával valósítjuk meg.