Projektek

​A közösségi részvétel Európában, de talán a világon, sem lenne olyan erős és szervezett, ha nincs az Aarhusi Egyezmény. És persze az Aarhusi Egyezmény sem létezne, ha a kelet-európai rendszerváltás lelkesedése közepette 1991-ben a cseh környezetvédelmi miniszter el nem indítja a Környezetet Európának (Environment for Europe) mozgalmat, aminek keretében az európai környezetvédelmi miniszterek rendszeresen konferenciákat tartottak. Ezeknek a konferenciáknak a keretében került sor 1995-ben a Szófiai Irányelvek (Sofia Guidelines) elfogadására, amelyből aztán 1998-ban kinőtt az Aarhusi Egyezmény (Aarhus Convention). 

A „Progress in collective redress mechanisms in environmental and consumer mass harm situations” című projektet az International Visegrad Fund támogatja. Időtartama 2018. február 1-től 2019. július 31-ig tart. Fő kutatási témája a tömeges jogsérelem vagy jogsértés esetére alkalmazható, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területén elérhető kollektív perlési lehetőségek bevezetése és működése. A projekt különös figyelemmel fordul a civil szervezetek szerepe felé, mind a környezetvédelmi, mind a fogyasztóvédelmi témakörökben. Ennek megfelelően ilyen jellegű civil szervezetek képviselőinek részvételére épít a 4 visegrádi országból. A projektet a Cseh Tudományos Akadémia Állam és Jog Intézete koordinálja. 
További információ: rita.simon@nullilaw.cas.cz

Lakókörnyezetünk levegőminőségét országszerte jelentős mértékben rontja a háztartási és kerti hulladékok környezet- és egészségkárosító módon történő kezelése, égetése. Az egészséges környezethez való érvényre juttatása érdekében jogi segítséget nyújtunk a probléma hatékony kezeléséhez. A projektet a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás program támogatásával valósítjuk meg.

Az ENSZ egy a Föld minden országára kiterjedő mini kutatásban arra volt kíváncsi, hogy miképpen szabályozzák az országok a műanyag bevásárlószatyrok, az egyszer használatos műanyag eszközök (pl. szívószál) és a kozmetikumokban található műanyag mikroszemcsék gyártását, forgalmazását és az ezekből keletkező hulladékok kezelését. Az EMLA Egyesület 41 európai ország kutatóinak munkáját szervezte és irányította, és közvetítette az elkészült kutatási jelentéseket a köztes koordinátor, a washingtoni World Resources Institute felé.

A Biota lettországi szervezet megkeresésére rövid jogi kutatást végeztünk arról, hogy a magyar jog lehetővé teszi-e természetvédelmi célú és jellegű szolgalmi jogok alapítását ingatlanokon, illetve hogy a meglévő szolgalmi jog típusok (telki, bánya-, stb.) milyen mértékben vehetők igénybe természetvédelmi célokra.

Projektmenedzsment szolgáltatást nyújtottunk Törökbálint Város Önkormányzatának, a Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel című, a Norvég Alap támogatásával megvalósuló programjához. 

Lakókörnyezetünk levegőminőségét országszerte jelentős mértékben rontja a háztartási és kerti hulladékok környezet- és egészségkárosító módon történő kezelése, égetése. Az egészséges környezethez való érvényre juttatása érdekében jogi segítséget nyújtunk a probléma hatékony kezeléséhez. A projektet a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás program támogatásával valósítjuk meg.

A Justice & Environment hálózatban testvérszervezetünk, a brnoi Frank Bold iroda felkérésére elemzést készítettünk arról, hogy milyen jogi lépések szükségesek egy közepes méretű napenergia erőmű megvalósításához Magyarországon. Leírtuk a településrendezési tervek módosításának lehetőségeit a kiválasztott település önkormányzatánál, a földtulajdonszerzés specialitásait, az elektromos energia termeléséhez és a nemzeti elektromos hálózathoz való csatlakozás feltételeit, továbbá az ilyen méretű erőművekre vonatkozó egyszerűsített engedélyezési eljárás menetét.

A CEE Bankwatch egyesület megbízásából közreműködtünk egy olyan projektben, amely egyes ukrajnai atomerőművek élettartam-hosszabbításával volt kapcsolatos. Egy az Európai Bíróságnál kezdeményezett információszabadság ügy, az Espooi Egyezmény titkárságával folyatott konzultáció és az Ukrajnával szomszédos országok kormányainak írt levelek révén a cél annak biztosítása, hogy Ukrajna alkalmazza az Espooi Egyezményt az élettartam-hosszabbítások engedélyezése során.