Ma Magyarországon – főleg a falvakban és a vidéki városokban – az energiaszegénység és a tájékozatlanság miatt a lakosság egy része a kerti és háztartási hulladékot elégeti, fűtésre használja fel. Az ország szegényebb régióiban a lakosság többsége egész évben gyűjti a háztartási hulladékot, hogy legalább néhány hónapig legyen elegendő tüzelő anyaga. Ez azonban egyértelműen – az arra alkalmatlan tüzelőberendezések miatt is – levegőszennyező, a műanyag hulladékok miatt súlyosan egészségkárosító. A magyar vidék és a kertvárosok környezeti előnye, a viszonylagosan jó levegőminőség elvész, hátrányt szenved az életminőség, romlanak a lakhatási körülmények, az ingatlan árak, a közegészség, gyermekek és idősek egészsége, hátrányt szenved a turizmus, a helyi gazdaságfejlődés. A lakossági fűtés továbbá egyre nagyobb szerepet tölt be hazánk levegőszennyezésében. A probléma igen széles körű és összetett, így van gazdasági, tudati, szervezeti és jogi viszonylata. Ezek közül az EMLA jelen kiadványa a jogi részkérdést érinti, de kihat a többi tényezőre is. Célunk azon jogi eszköztár bemutatása, amelyek a hulladékégetés észlelése esetén alkalmazhatók. Az egyes jogi lehetőségeket áttekintve különös hangsúlyt helyezünk azokra az anyagi jogi és eljárásjogi kérdésekre egyaránt, amelyek az elmúlt évek tapasztalatai alapján az eredményes eljárásokat akadályozó tényezőnek bizonyultak.
Háztartási és kerti hulladék környezetre és egészségre káros kezelése elleni fellépés jogi eszközei
