Mikor lesz magyar klímaper?
Klímaalkalmazkodás és klímajog. Ez a két, magyarul még szinte alig használt, első hallásra nem is túl izgalmas kifejezés mögötti tartalom alapjaiban fogja meghatározni a következő évtizedeinket, ezért itt az ideje megismerkedni velük. A gond csak az, hogy a fenti fogalmakra nincsen egységes definíció, nem nagyon tudunk mögéjük tenni magyarországi gyakorlatot és tartalmat. Amíg ez nem változik meg, addig álmodni se nagyon lehet az állam felelősségre vonásáról.
Sorra érkeznek a hírek sikeres klímaperekről, legutóbb éppen Montanából, ahol az USA történetében először fordult elő, hogy egy bíróság kimondta az állam felelősségét a klímaváltozásban. A környező országokban (Szlovákia kivételével) már mindenütt volt vagy van folyamatban ilyen per; hosszú út vezet viszont még ahhoz, hogy végre Magyarországon is kiderüljön, hogyan lehet jogi eszközökkel az állammal szemben fellépni a klímakatasztrófa elkerülése, vagy legalább a hatásainak a csökkentése érdekében.
Az Európai Unió által finanszírozott, hat országban zajló „Discussions and Actions on Climate and Environment” (DACE) projekt szabadfordításban leginkább talán „Egyeztetés és fellépés az éghajlatért és környezetért” lehetne. Ennek keretében térképezik fel hazai szakemberek az idevágó jogi környezetet. Gyors körkép következik hat, a témával foglalkozó szakember meglátásaival.
Hiszünk-e a klímaválságban?
Széles körben elfogadottnak tűnő állítás, hogy kímaválságban élünk, de dr. Kiss Csaba, az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület vezetője kijózanító példát hozott arról, hogy mennyi teendő van még a szemléletformálásban: A DACE projekt keretében több online hirdetés futott többek között olyan ártatlannak tűnő állítással, hogy 2015 óta több, mint duplájára nőtt a klímaperek száma világszerte. A válaszul özönlő kommentek jelentős része még a klímaváltozás létét is tagadta.
Biztatóbb képet nyújt az a friss kérdőíves kutatás, aminek az eredménye szerint a több, mint 600 kitöltő 75%-a nagyon vagy egyre jobban aggódik a klímaválság miatt, aminek következményei 36%-uk életét nagyon, 55%-uk életét pedig bizonyos mértékig befolyásolják. A klímaválság hatásainak mérséklése érdekében a válaszadók 78%-a fellépne valamilyen formában jogi eszközzel is. (A kérdőív nem reprezentatív, de eredményei közel vannak a hasonló témában végzett reprezentatív kutatásokhoz.)
Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet szerint a sokszor kritizált, lassúnak tartott nemzetközi klímacsúcsok nélkül még kevésbé lennének számonkérhetőek a kormányok, és még a mostaninál is kevesebb forrás állna rendelkezésre klímafinanszírozásra.
De hogyan lehet olyan jogi keretet kialakítani, ami segíti a fosszilis erőforrások használatának csökkentését? Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint csak egy erkölcsi alapú változás hozza el azt a váltást, amire szükségünk van.
Dr. Kuslits Béla, a Társadalmi Reflexió Intézet projektvezetője az EU-s szabályozás hiányosságaira világított rá: van két olyan, Magyarországot súlyosan érintő terület, ahol se a szabályozás, se a támogatási rendszer nincs tekintettel a tág értelemben vett környezeti hatásokra. Az egyik a Közös Agrárpolitika, ahol a fő probléma, hogy nettó szén-dioxid-elnyelő területeket, mint például az erdők, gyümölcsösök, alakítanak át nettó kibocsátóvá, például szántófölddé. A másik a közös vízgazdálkodás, ahol általánosan él az a régi reflex, hogy a belvizek elvezetése a fő prioritás, aminek köszönhetően jelentős területek száradnak ki.
Vállalhatja-e az állam szerepét a bíróság?
Dr. Bándi Gyula, a Jövő Nemzedékek Szószólója szerint a hazai klímatörvény rövid, kevés konkrétumot tartalmaz és túlságosan passzív. Ennél általánosabb probléma, ami a klímaperek kapcsán sokszor felmerül, hogy hozhat-e egyáltalán ítéletet a bíróság, kötelezheti-e az államot, rendelhet-e el intézkedéseket, vagy ezzel átlépi a szerepét, semmibe véve a hatalmi ágak megosztásának elvét.
Dr. Szemesi Sándor, alkotmánybírósági főtanácsadó szerint az egyik fő dilemma, hogy lehet-e klasszikus jogi ügyként kezelni a klímapereket, ad-e választ a klasszikus jog ezekre a kérdésekre. Kérdés például, hogy lehet-e jogi személy egy természeti képződmény, vagy lehet-e gyámot kirendelni például a Fertő-tónak, aki képviseli a bíróság előtt. Elsőre abszurdul hangzik, pedig van olyan hely, például Spanyolország, ahol működik ilyen rendszer. A DACE projekt jogi munkájának 2023 végén lesz eredménye, ami remélhetőleg azt is jelenti, hogy kézzelfogható közelségbe kerül az első magyar klímaper. Szintén bíztatóak az EU más országaiban zajló perek, például az éppen az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt lévő, 32 európai ország ellen indított Agostinho ügy . Ezeknek az eredménye hatással lehet a nemzeti – így a magyar – bíróságok gyakorlatára is, de itt is több éves időtávlatokról beszélünk.
