Az elmúlt évtized számos eseménye egyre erőteljesebben mutat rá arra, hogy a jelenlegi energiatermelési és felhasználási szokásaink már nem fenntarthatók. A megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználása, a decentralizált energiatermelés és a lakosság aktív energiapiaci részvétele egyre...
Környezetvédelmi aktivisták támogatása monitoring, kapacitásépítés és érdekképviselet révén A projekt célja: A környezetvédők – különös tekintettel a fiatalokra – információs, véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési jogai (az EU Alapjogi Chartájának 11. és 12. cikkei) védelmének erősítése....
A gyermekek jogainak védelme a fenyegető éghajlati válság idején holisztikus, átfogó és alapjogi megközelítést igényel, amely magában foglalja a gyermekek élethez, túléléshez és egészséges fejlődéshez való jogának védelmét, valamint a politikai és döntéshozatali folyamatban való részvételük...
Mi a Charta? Az Európai Unió az alapvető jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapul. E jogok, szabadságok és elvek talán legjobb megnyilvánulása az Európai Unió Alapjogi Chartája, vagy ahogyan mi egyszerűen nevezzük, a Charta. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükségünk erre a jogi...
JOGI ESZKÖZÖKKEL A KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIÁÉRT! A projekt a Környezeti Management és Jog Egyesület, a Zöld Kapcsolat Egyesület és a Pécsi Zöld Kör együttműködésében valósul meg. Kik vagyunk? A Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA) 1992 decemberében alakult meg mint a környezetjog és a...
Mikor lesz magyar klímaper? Klímaalkalmazkodás és klímajog. Ez a két, magyarul még szinte alig használt, első hallásra nem is túl izgalmas kifejezés mögötti tartalom alapjaiban fogja meghatározni a következő évtizedeinket, ezért itt az ideje megismerkedni velük. A gond csak az, hogy a fenti...
Az Európai Unió CERV (Citizens, Equality, Rights and Values, azaz Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek) programja keretében támogatja egyrészt a Justice & Environment (J&E) hálózatot, másrészt annak magyar tagját, a Környezeti Management és Jog Egyesületet (EMLA). A 2023-as évben a...
Miközben az EU környezeti politikája és jogalkotása az egyike a világ legfejlettebb és legteljesebb szabályozásainak, addig az alkalmazásban jelentkező hiányosságok is egyértelműek. Az erős szakpolitikai és jogalkotási keretek nem képesek azokat az eredményeket produkálni, amelyeket elvárnak tőlük, mivel nem megfelelően hajtják végre azokat. Az EU tagállamain átívelő tapasztalat, hogy csupán az állami hatóságokra számítani a jogalkalmazási deficit megoldásában nem hozza meg a várt eredményt. Ezért az aktív állampolgárok, akár egyenként vagy civil szervezeteken keresztül, elengedhetetlenek a hatóságok tevékenységének támogatásában.
Az Aarhusi Rendelet módosítása: Ok az óvatos ünneplésre? Október 14-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta régóta várt javaslatát, amelynek célja a 1367/2006/EU Rendelet, az ún. Aarhusi Rendelet módosítása. A javaslat kimondott célja az Aarhusi Egyezmény végrehajtásának fejlesztése a belső...
Európai kollektív perlés: A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét szolgáló irányelv Július első hetében az Európai Parlament és a Tanács egyetértésre jutott a Kollektív Perlési Irányelv szövegét illetően. Az irányelv egyes feljogosított szervezeteknek, úgy mint fogyasztóvédelmi egyesületeknek,...