Projektek

Mi a Charta?

Az Európai Unió az alapvető jogokon, a demokrácián és a jogállamiságon alapul. E jogok, szabadságok és elvek talán legjobb megnyilvánulása az Európai Unió Alapjogi Chartája, vagy ahogyan mi egyszerűen nevezzük, a Charta.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükségünk erre a jogi eszközre, de manapság a válasz világosabb, mint valaha: a Charta rögzíti az embereket megillető alapvető jogokat, és mint modern és átfogó eszköz, védi és előmozdítja az emberek jogait és szabadságait a társadalmi változások, a társadalmi fejlődés, valamint a tudományos és technológiai haladás fényében.

Védi és előmozdítja az emberek jogait és szabadságait a hármas planetáris válság korában is, különösen az éghajlatváltozás kihívásai közepette. A Charta a nemzeti és nemzetközi alapjogvédelmi rendszerekkel, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményével együtt alkalmazandó.

Háttér 

Miközben az EU környezeti politikája és jogalkotása az egyike a világ legfejlettebb és legteljesebb szabályozásainak, addig az alkalmazásban jelentkező hiányosságok is egyértelműek. Az erős szakpolitikai és jogalkotási keretek nem képesek azokat az eredményeket produkálni, amelyeket elvárnak tőlük, mivel nem megfelelően hajtják végre azokat. Az EU tagállamain átívelő tapasztalat, hogy csupán az állami hatóságokra számítani a jogalkalmazási deficit megoldásában nem hozza meg a várt eredményt. Ezért az aktív állampolgárok, akár egyenként vagy civil szervezeteken keresztül, elengedhetetlenek a hatóságok tevékenységének támogatásában. Számos módja létezik annak, hogy az „állampolgári jogkikényszerítés” megvalósuljon. Azonban hogy sikeres is legyen, ehhez szükség van a bírósági jogorvoslat alkalmazására is.

​A közösségi részvétel Európában, de talán a világon, sem lenne olyan erős és szervezett, ha nincs az Aarhusi Egyezmény. És persze az Aarhusi Egyezmény sem létezne, ha a kelet-európai rendszerváltás lelkesedése közepette 1991-ben a cseh környezetvédelmi miniszter el nem indítja a Környezetet Európának (Environment for Europe) mozgalmat, aminek keretében az európai környezetvédelmi miniszterek rendszeresen konferenciákat tartottak. Ezeknek a konferenciáknak a keretében került sor 1995-ben a Szófiai Irányelvek (Sofia Guidelines) elfogadására, amelyből aztán 1998-ban kinőtt az Aarhusi Egyezmény (Aarhus Convention). 

A „Progress in collective redress mechanisms in environmental and consumer mass harm situations” című projektet az International Visegrad Fund támogatja. Időtartama 2018. február 1-től 2019. július 31-ig tart. Fő kutatási témája a tömeges jogsérelem vagy jogsértés esetére alkalmazható, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területén elérhető kollektív perlési lehetőségek bevezetése és működése. A projekt különös figyelemmel fordul a civil szervezetek szerepe felé, mind a környezetvédelmi, mind a fogyasztóvédelmi témakörökben. Ennek megfelelően ilyen jellegű civil szervezetek képviselőinek részvételére épít a 4 visegrádi országból. A projektet a Cseh Tudományos Akadémia Állam és Jog Intézete koordinálja. 
További információ: rita.simon@nullilaw.cas.cz

Lakókörnyezetünk levegőminőségét országszerte jelentős mértékben rontja a háztartási és kerti hulladékok környezet- és egészségkárosító módon történő kezelése, égetése. Az egészséges környezethez való érvényre juttatása érdekében jogi segítséget nyújtunk a probléma hatékony kezeléséhez. A projektet a Vidékfejlesztési Minisztérium, Zöld Forrás program támogatásával valósítjuk meg.

Az ENSZ egy a Föld minden országára kiterjedő mini kutatásban arra volt kíváncsi, hogy miképpen szabályozzák az országok a műanyag bevásárlószatyrok, az egyszer használatos műanyag eszközök (pl. szívószál) és a kozmetikumokban található műanyag mikroszemcsék gyártását, forgalmazását és az ezekből keletkező hulladékok kezelését. Az EMLA Egyesület 41 európai ország kutatóinak munkáját szervezte és irányította, és közvetítette az elkészült kutatási jelentéseket a köztes koordinátor, a washingtoni World Resources Institute felé.

A Biota lettországi szervezet megkeresésére rövid jogi kutatást végeztünk arról, hogy a magyar jog lehetővé teszi-e természetvédelmi célú és jellegű szolgalmi jogok alapítását ingatlanokon, illetve hogy a meglévő szolgalmi jog típusok (telki, bánya-, stb.) milyen mértékben vehetők igénybe természetvédelmi célokra.

Projektmenedzsment szolgáltatást nyújtottunk Törökbálint Város Önkormányzatának, a Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel című, a Norvég Alap támogatásával megvalósuló programjához.